JELENLEGI KIÁLLÍTÁSAINK: 

FERENCZY TIHANY EVENT

 

Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében

2018. szeptember 23. - november 18. 

Ferenczy Béni (1890–1967) a magyar szobrászat kiemelkedő alakja, aki érett korszakára archaikus szobrászati elveket felelevenítő, plasztikai problémákra fókuszáló művészetet teremtett, mely az antik szobrok formavilágát újraértelmezve hordozza magában a harmóniát és a görög szépségeszményt. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány közös kiállítása elsősorban Ferenczy Béni érett korszakának két központi témájára koncentrál: az izmos női aktokra és a fiatal fiúalakokra. Ez a két archetípus közel egy időben jelent meg Ferenczy művészetében a szobrász magánéletével szoros összefüggésben. Az erős nők előképe ugyanis orosz származású felesége, Erzsi volt, akinek kényszerűségből a Szovjetunióban hagyott fia pedig a magányos fiatal fiú modellje lett. A tárlat egyszerre tárja fel az elszakadás és összetartozás állapotát, valamint e két motívum művészi körüljárásának útját grafikákban és plasztikai művekben. 

Állandó kiállítás:

001421 s

TIHANY VONZÁSÁBAN – Válogatás Borsos Miklós szobrászművész munkáiból

A KOGART gyűjteményeinek gazdag anyagából válogatott állandó kiállításon mutatjuk be a 20. század egyik legnagyobb magyar szobrásza, a nyarakat 1943-tól Tihanyban töltő Borsos Miklós (1906–1990) művészetét.

Saját mestersége, a szobrászat és a rajzolás mellett egy másik, egész életén át jelen lévő élménye a zene szeretete és a zenélés, a hegedülés volt. Szobrászi pályája és életműve is leginkább egy harmonikus, formailag és gondolatilag tökéletesen megkomponált, kiegyensúlyozott zeneműhöz hasonlítható, amelyben minden hang és minden ütem önálló karakterrel bír, mégis alárendelődik a partitúra egészének.

"Képzőművészetünk 20. századi történetének e kiemelkedő személyisége olyan mély gyökerekkel kötődött az emberi műveltség egyetemes értékeihez, a Biblia és a keresztény kultúra világához, a görög-római mitológiához, a reneszánsz emberközpontú, a szellemiséget dicsőítő szemléletéhez vagy a zenéhez és a természethez, mint az a fa, amely mélyre ereszti a gyökereit ahhoz, hogy az erdő sűrűjében a többi fa közül magasra nőve kiemelkedhessen a fény felé.

Tudását nem iskolákban, képzőművészeti akadémiákon szerezte. Gyermekként – Nagyszeben utcáin kóborolva – órákig nézte, hogyan dolgoznak műhelyeikben a kőfaragók, az ötvösök vagy az aranyművesek. Fortélyaikat ellesve, szinte észrevétlenül, játszva tanulta meg a különböző mesterségek alapfogásait. Később „beiratkozott" a művészettörténet legősibb, ám napjainkig legjobb „főiskolájára", mikor hosszabb időt töltött Itáliában, majd gyalogszerrel végigjárta a Földközi-tenger partvidékét Marseilles-től Velencéig. Európa jelentős múzeumaiban, Firenze képtáraiban és templomaiban az ókori egyiptomi és görög szobrászok mellett olyan nagymesterek műveiből tanult, mint Masaccio, Leonardo, Michelangelo, Dürer, Rembrandt vagy Rodin. Ezzel párhuzamosan megismerte korának jelentős festészeti és szobrászati áramlatait: Picasso, Brâncuşi, Henry Moore mellett elsősorban Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, Egry József, Derkovits Gyula, Barcsay Jenő, illetve Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc és Pátzay Pál alkotásai felé fordult érdeklődéssel.

A képzőművészeken kívül hamarosan más művészeti ágak jeles képviselőivel, írókkal, költőkkel, zeneszerzőkkel és nemzetünk több szellemi kiválóságával is személyes kapcsolatba, barátságba került, akiknek írásai, zenéje, gondolatai szervesen beépültek művészi világába."

 

Joomla templates by a4joomla